1988. szeptember 17. - Női tüntetés a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen

Facebook Twitter

Csupán néhány esetben került sor hazánk 20. századi történelmében kifejezetten és szinte kizárólag nők (mellettük esetleg még gyermekek) részvételével zajlott nyilvános megmozdulásra vagy tüntetésre. Ebben a körben itt és most inkább csak azokra a jelenségekre gondolunk, amik a századelőn indult nőmozgalom programján túlmutató társadalmi célok érdekében szerveződtek. Közülük is elsőként a talán kevéssé ismert, 1928. december 11-én lezajlott budapesti „éhségmenetet” említhetjük meg, amikor is a már hetek óta sztrájkoló pilisvörösvári bányászok családtagjai (zömében feleségek és gyermekek) vonultak a főváros felé egyre súlyosabb szociális helyzetük azonnali orvoslását remélve. Hasonlóan a mindennapi megélhetés – háború utáni – fokozott nehézségei jelentették az 1946. december elején Budapesten lezajlott asszonytüntetés okát és hátterét (amit a kommunisták ki is használtak a vezető kormánypárt kisgazdák elleni propaganda fokozására). A legismertebb ebben a sorban az októberi forradalom vérbefojtása és a szovjet megszállás ellen tiltakozó1956. december 4-ei asszonytüntetés volt a budapesti Hősök terén. Ehhez hasonló megmozdulások zajlottak ezekben a napokban Pécsett és Veszprémben is, szintén többségében nők részvételével. Ide sorolhatjuk az 1960. február 26-án lezajlott nyírcsaholyi „asszonylázadás” eseményeit, amikor a nyírségi falu női lakói az erőszakos téeszesítést kívánták a maguk eszközeivel megakadályozni. Szomorú emlékű rendőrségi fellépés lett mindennek a következménye.

A gorbacsovi éra által lehetővé tett viszonylag szabadabb nyilvánosság korának beköszöntéig kellett várni a következő hasonló alkalomra, aminek a közvetlen kiváltó oka a bős-nagymarosi vízerőmű megépítésének (befejezésének) kérdésköre volt. 1988 kora őszén már széles társadalmi és médiaérdeklődés kísérte az 1977-ben megkötött magyar-csehszlovák államközi szerződés nyomán indult nagyberuházás további sorsát. A sajtó hasábjain és a nyilvános fórumokon egyre hevesebb indulatokkal csaptak össze a vízerőmű szükségessége és gazdasági hasznossága mellett, illetve az az ellen érvelők – utóbbiak főként a lehetséges ökológiai és környezeti károkat hangsúlyozták, valamint a megvalósítás horribilis költségeivel, továbbá a nem kellően megalapozott előkészítés hangoztatásával indokolták ellenzésüket. A kérdés olyannyira jelentőssé vált, hogy elvesztette csupán szakmai jellegét, politikai súlyúvá erősödött – a hazai rendszerváltás egyfajta közös ügyének szimbólumaként. Nem meglepő, hogy – az erdélyi magyar kisebbség sorsáért érzett aggodalmat leszámítva – a bős-nagymarosi problémakör képezte ekkoriban a hosszú idő után ismét lehetséges nyilvános tömegtüntetések fő eredőjét, így egyfajta katalizátorként működött az ellenzéki körök számára.

Ennek egyik jelentős megnyilvánulása volt az 1988. szeptember 12-én sokezer fő részvételével lezajlott demonstráció a budapesti belvárosban, valamint a Parlament épülete előtt. A rendezvény sikerén felbuzdulva – valamint egy augusztus végi krakkói emberjogi konferencia tapasztalatai által is lelkesítve – határozta el a Fidesz néhány női tagja, név szerint Szelényi Zsuzsa, Pelle Andrea, Honecz Ágnes és Handó Tünde, hogy létrehoznak egy csoportot, amit a régi idők egyik neves nőmozgalmáráról, Madzsar Alízról neveztek el. A csoport egyik első akciójaként tüntetést szervezett a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen kifejezetten nők részvételével. A demonstráción való részvételre buzdító felhívást saját készítésű röplapokon, postai úton is terjesztették. Az eseményre 1988. szeptember 17-én, egy szombati napon került sor Nagymaroson. A nem sokkal délelőtt 11 óra után kezdődő békés felvonuláson – ahol természetesen az állambiztonság is “képviseltette magát” jelen lévő hálózati személyei révén – a hatóságok becslései alapján kb. 400-450 fő (míg a szervezők saját becslése szerint mintegy 600 fő) vett részt. Nagy többségükben valóban nők és gyermekek. A tömeg által magasra tartott, a résztvevők által megírt és megrajzolt transzparensek és táblák, a festett jelszavak a megjelentek tiltakozását és aggodalmait fejezték ki. Az ellenzéki szervezetek közül a Fidesz mellett még a Duna Kör képviseltette magát, amelynek egyik alapítója, Vásárhelyi Judit fel is szólalt a tüntetésen. A tervezett és spontán beszédeket követően a tömeg a rendőrségnek előre bejelentett útvonalon haladt tovább a Dunával kapcsolatos jelszavakat hangoztatva, majd ezt követően érkeztek meg az erőmű helyi objektumához. Itt a főépítésvezető fogadta őket, majd válaszolt a felmerült kérdésekre és átvette a tömeg petícióját, továbbá felajánlotta a szervezők két képviselőjének, hogy az ő kíséretében megszemlélhetik az építkezés területét. Ezzel a lehetőséggel azonban az érintettek nem éltek. A rendezvény zárásaként a tömeg visszatért a nagymarosi kiindulási pontra, ahol 14 óra körül békésen ért véget a demonstráció. A rendezők felhívták még a jelenlévők figyelmét következő akciójukra, a szeptember 25-ére tervezett dömösi emléktábla-avatásra, amelyre minden környezetvédőt meghívtak. Végül az összegyűlt emberek között egyes magánszemélyek – eredménytelennek értékelve a tüntetést – az építkezés elleni tiltakozó aláírásokat kezdtek el gyűjteni. Ezt követően a tömeg szétszéledt.

  • Transzparensek, feliratok, tüntetők I.
    Transzparensek, feliratok, tüntetők I.
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők II.
    Transzparensek, feliratok, tüntetők II.
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők III.
    Transzparensek, feliratok, tüntetők III.
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők IV.
    Transzparensek, feliratok, tüntetők IV.
  • A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak I.
    A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak I.
  • A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak II.
    A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak II.
  • A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak III.
    A tüntetők az épülő erőműhöz vonulnak III.
  • A tüntetők az épülő erőmű előtt
    A tüntetők az épülő erőmű előtt
  • Korabeli sajtóhír (Népszava)
  • Jelentés a röplap terjesztéséről
  • Felhívás a vízlépcső megépítése elleni tüntetésre
  • Jelentés a tüntetésről
  • "Endrei" fn. titkos megbízott jelentése a vízlépcső elleni tiltakozásról
  • Interjú Szelényi Júliával a tüntetés egyik szervezőjével (Beszélő)
  • Jelentés a Nagymarosi Bizottságon belüli ellentétekről
  • "Nők a Dunáért", a FIDESZ női tagozata
  • Feljegyzés Solt Ottília felszólalásáról
  • Tervezett kiállítás az 1988-as tüntetésekről