1988. szeptember 12. - "Szabadságot a Dunának”

Facebook Twitter

1988 tavaszától kezdve megszaporodtak az ellenzéki körök által szervezett, egyre nagyobb tömegeket mozgósító tüntetések, amelyek megkérdőjelezték a negyven éve fennálló kommunista pártállam hatalmát. A tüntetéssorozat részeként az 1984-ben építeni kezdett bős-nagymarosi vízlépcső kérdése is célkeresztbe került és konfrontációhoz vezetett a regnáló hatalom képviselőivel. Az építkezési munkák elkezdését követően a környezetvédők, elsősorban az 1984-ben alakult, majd a következő évben az alternatív Nobel-díjat is elnyerő Duna Kör mozgalom tiltakozó akcióit fontos kiemelni, s bár ezeknek közvetlen hatása nem volt a beruházásra, de azt sikerült elérniük, hogy egyre szélesebb körben váltak ismertté a vízerőmű építésével kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Ennek köszönhetően a vízlépcső építésének leállítását követelők száma is növekedett, és 1988-ban az ekkor létrejövő ellenzéki szervezetekkel összefogva több jelentős megmozdulásra is sor került. Április 24-én a Visegrád és Esztergom közötti Duna-parton még csak mintegy 50-100 fő, majd május 27-én Budapesten már több ezres tömeg tüntetett a vízerőmű felépítése ellen.

Az erősödő ellenzéki szervezetek a társadalmat egyre jobban foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatban szerveztek megmozdulásokat, így például Nagy Imre és társai kivégzésének harmincadik évfordulójára, a román falurombolás programja ellen, amelyek már több tízezer embert vittek ki az utcára. Mindez jól jelezte, hogy a társadalom élénk figyelemmel fordul minden, a saját sorsát befolyásoló kérdés felé, ezek közé tartozott a bős-nagymarosi vízlépcső építése is.

1988 júniusában Magyarországra érkezett az emigrációban élő 56-os forradalmár, az Egyesült Államokban alapított Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke, Lipták Béla, hogy a Duna Kör tagjaival együtt megbeszéléseket folytasson a politikai vezetőkkel a vízlépcső ügyében. Ezzel egy időben Király Zoltán, az MSZMP-ből kizárt országgyűlési képviselő többször is hiába kérte a Parlamentben a nagymarosi munkálatok felfüggesztését. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a július 3-án adott televíziós interjújában elutasította a környezetvédő csoportok által kért nemzetközi szakértői bizottság felállítását. Szeptember elején a Duna Kör és a Természetvédelmi Világalap, a WWF közösen szervezett konferenciát, ahol a vízlépcsőépítés felfüggesztésének véleményét fogalmazták meg, jelezve, hogy újra kellene gondolni a Dunával kapcsolatos terveket. Szeptember 7-én a kormány elfogadta a bős-nagymarosi vízerőmű megépítését javasló előterjesztést, azzal a kitétellel, hogy az MTA ad hoc bizottságot alakít az esetleges leállítás lehetőségeinek megvizsgálására.

Ilyen előzmények után került sor az 1988-as év legnagyobb demonstrációjára. Kora délután több, 40-50 fős csoport indult el a Vörösmarty térre, ahol 17 órára 4-5000 fős tömeg gyűlt össze. Innen a tüntetők a Parlament elé vonultak, létszámuk ekkorra már meghaladta a húszezret. A megmozduláson a tüntetők már nemcsak a vízlépcső építése ellen emelték fel a szavukat, hanem megjelentek a „többpártrendszert” és „demokráciát” követelő jelszavak is. A szervezők egy csoportja bement az Országgyűlés épületébe, ahol átadták petíciójukat az Elnöki Tanács elnökének, Straub F. Brunónak.

A fővárosi tüntetés mellett demonstrációk voltak Debrecenben és Szegeden is. A Tisza-parti városban már a szovjet csapatok távozását követelték.

A tüntetés után néhány nappal, szeptember 16-án Marosán György kormányszóvivő bejelentette: a kormány nem kíván népszavazást tartani a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről, de hibának nevezte, hogy korábban nem tájékoztatták kellő részletességgel a közvéleményt.

Szeptember 17-én Nagymaroson újabb tüntetést rendeztek a vízlépcső építése ellen, majd szeptember 20-án Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter azzal érvelt a bős–nagymarosi vízlépcső mellett, hogy az építkezés leállítása költségesebb lenne, mint a befejezés. 1988. szeptember 30-án megjelent az MTA ad hoc bizottságának állásfoglalása, amely szerint a nagymarosi vízlépcső építésének leállítása vagy elhalasztása még az adott helyzetben is reális alternatíva a továbbépítéssel szemben és az építkezés elhalasztása olyan megoldás, amely csökkentheti a gazdasági terheket, s egyértelműen kisebb környezeti kockázattal jár.

A vízlépcső építésével kapcsolatban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelentette: „Ha ma kellene dönteni Bős-Nagymarosról, én is azt mondanám, hogy ne indítsuk el, mert másra kell a pénz. Látni kell azonban, hogy ez az egész ma már nem gazdasági és nem is környezetvédelmi, hanem politikai kérdés, melyet a vezetés hitelének aláásására használnak fel.”

Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter országgyűlési beszédében „vízlépcsőt és demokráciát” felkiáltással az építkezés folytatását javasolta. Ezzel szemben Szentágothai János képviselő, az MTA nyugalmazott elnöke azt javasolta, hogy az Országgyűlés ne fogadja el a kormány beszámolóját és határozattal döntsön a nagymarosi vízlépcső munkálatainak felfüggesztéséről vagy elhalasztásáról. Az Országgyűlés heves vita után végül megszavazta a kormány beszámolóját a vízlépcsőrendszer építéséről. A képviselők ugyanakkor egy nyolc pontból álló határozatot is elfogadtak, amely az építkezés eredeti tervek szerinti folytatása mellett - többek között - kimondta, hogy a rendszert a szennyvíztisztítás megfelelő megoldása előtt nem szabad napi csúcsra járatni.

Bár október 30-án ismételten több ezer ember fáklyás felvonulással tiltakozott a vízlépcső megépítése ellen, és több fővárosban is szimpátiatüntetést szerveztek, az építkezés leállítására csak 1989. június 2-án került sor, amikor a Parlament - a nem csökkenő társadalmi nyomás hatására - jóváhagyta a kormány május 13-i, az építkezés felfüggesztését elrendelő határozatát.

  • Bős-Nagymaros
    Bős-Nagymaros
  • A bősi vízerőmű építkezése
    A bősi vízerőmű építkezése
  • Vörösmarty tér
    Vörösmarty tér
  • A Parlament felé
    A Parlament felé
  • A Parlament felé
    A Parlament felé
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők
    Transzparensek, feliratok, tüntetők
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők
    Transzparensek, feliratok, tüntetők
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők
  • Transzparensek, feliratok, tüntetők
    Transzparensek, feliratok, tüntetők
  • Tüntetők értékelése a május 27-i megmozdulásról
  • Június 27-én terjesztett röplap
  • Szórólap...NE
  • Jelentés a Nagymaros Bizottság tevékenységéről
  • Felhívás
  • Tiltakozó nyilatkozat
  • Jelentés a tüntetés szervezéséről 1988.09.01.
  • Szórólap a tervezett tüntetésre
  • Szórólap a tervezett tüntetésre
  • „A DUNAI DUZZASZTÓGÁTAK” – KONFERENCIA BUDAPESTEN (Beszélő)
  • Levélváltás (Beszélő)
  • Jelentés a Jogász Szakkollégiumban 1988.09.08-án tartott megbeszélésről
  • Részlet a "hazánk ellen irányuló propagandatevékenységről" szóló összefoglaló jelentésből
  • Jelentés a szervezésről 1988.09.08.
  • Az MDF 1988.09.10-én Esztergomban tartott környezetvédelmi tanácskozása
  • Levéltervezet az Országgyűlés képviselőinek
  • Kiegészítő jelentés plakát terjesztéséről 1988.09.12.
  • STOP NAGYMAROS plakát
  • Kiegészítő jelentés a tervezett tüntetésről 1988.09.12.
  • Osztrák Zöldek röplap
  • Operatív terv a tüntetés biztosításáról (BRFK)
  • Röplap a vízlépcső ellen
  • Jelentés a tüntetésről I. - Vörösmarty tér
  • Lovas Pál beszéde
  • Jelentés a tüntetésről II. - A tüntetők az Országházhoz vonulnak
  • Jelentés a transzparensekről, feliratokról
  • Jelentés a tüntetésről III. - Parlament előtt
  • Tiltakozó levél
  • A tüntetésen elhangzott vers
  • Népszabadság
  • "Szalai Antal" fn. titkos megbízott jelentése
  • Kiállítás: a bős-nagymarosi szájzár (NAVA)
  • Híradórészlet az esztergomi tanácskozásról (NAVA)
  • Híradórészlet a Vörösmarty téri tüntetésről (NAVA)
  • Híradórészlet a Kossuth téri tüntetésről (NAVA)
  • Parlamenti tájékoztató 1988.09.16. (NAVA)
  1. Hogyan értékelik utólag a szervezők a május 27-i tüntetést? Kikkel kívánnak kapcsolatba lépni, s kikkel nem?
  2. Új lehetőség a korrekt tájékoztatásra? Elfogult, manipulál, befolyásol? Szükség szerint tanári segítséggel értékeljék a Híradó tudósítását! (Szájzár)
  3. A BM-jelentés szerint mi a Nagymaros Bizottság célja? Kik hozták létre? Mire készülnek?
  4. A szigorúan titkos jelentést 8 vezető politikus kapja meg. Milyen céllal készült a dokumentum?
  5. Egy röplap kapcsolatot teremt a romániai falurombolás és a bős-nagymarosi építkezés között. Mi a közös ezekben a forrás alapján? Milyen intézkedést rendelnek el a Napi Operatív Információs Jelentés szerint?
  6. Igazolják, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső építése elleni tiltakozás az ellenzéki csoportok közös ügye volt!
  7. Milyen követeléseket fogalmaz meg a felhívás? Mennyiben térnek ezek el a május 27-i tüntetés követeléseitől? Mi lehet ennek a magyarázata?
  8. A politikai vezetők számára készített jelentésben mi utal arra, hogy a demonstráció során túlléphetnek a környezetvédelmi tematikán? (10.)
  9. A BM napi jelentése alapján állapítsák meg, hogy az ellenzéki csoportok a vízlépcsőügy mellett más kérdésekről is egyeztettek-e!
  10. Miért nem fogadta el a Nagymaros Bizottság a rendőrség által javasolt útvonalat? Vitassák meg, miért különböző helyekről vonulnak a Parlament elé!
  11. Milyen tervezett akcióról számol be az MDF esztergomi tanácskozásáról a vezető politikusoknak készült összefoglaló?
  12. Hasonlítsák össze az MDF esztergomi környezetvédelmi tanácskozásáról szóló forrásokat! Van-e érdemi különbség a vízlépcső kérdésében a politikai vezetők részére készített BM-jelentés és a Híradó is tájékoztatása között?
  13. Miért lehetett különösen mozgósító hatása ennek a plakátnak?
  14. Miképp tudósít a Híradó a tüntetésről? Gyűjtsék össze a tényekre utaló, illetve azokat tompítani próbáló elemeket?
  15. Igazolják, hogy a beszéd politikai jellegű (is) volt! Értelmezzék: a nagymarosi építkezés jelképes emlékmű!
  16. Beszédek, jelszavak, feliratok alapján bizonyítsák: ennek a tüntetésnek a környezetvédelmi tartalom mellett meghatározó politikai tartalma is volt!
  17. Milyen érvekkel próbálják meggyőzni a vízlépcső ellenzői a parlamenti képviselőket az építkezés leállítása érdekében?
  18. Megismerhető a Híradó tudósításából a tüntetők követelése?
  19. Először közöl viszonylag terjedelmes, fényképes tudósítást egy bős-nagymarosi tüntetésről a Népszabadság. A szerző az írás végén miért rója meg a tüntetőket? Hasonlítsák össze a tudósítás és a nagymarosiak tiltakozása terjedelmét! Mivel magyarázzák az aránytalanságot?
  20. Mennyiben változott a kormány a szeptember 12-i tömegtüntetés után?
  21. Mivel indokolja a kormányszóvivő, hogy nem kívánják népszavazásra bocsátani a kérdést?

Kreatív feladatok:

  • Készítsenek montázstechnikával plakátot a tüntetők tábláiból, molinóiból!
  • Gyűjtsenek humoros forrásokat (szöveg, kép, szóvicc, rigmus, karikatúra, képi ábrázolás)!
  • Igazolják források alapján, hogy a BM igen tájékozott a tüntetők terveiről, szándékairól, tevékenységéről!